Karácsony a nagyvilágban

Mikulás és krampusz, karácsonyi vásár, mézeskalácssütés – ezek nélkül elképzelhetetlen számunkra az adventi és a karácsonyi időszak. De hogy zajlik a karácsony a világ más részein? Tartson velünk egy előkarácsonyi utazásra az Egyesült Államokba, Brazíliába és Svédországba! Közelebbről is szemügyre vesszük az ottani ünnepi szokásokat és közben sok csodálatos és különös dologra bukkanhatunk.
 
Mit jelent a karácsony a különböző földrészeken és a különböző kultúrákban? Nos, majdnem mindenhol a család és a szeretet ünnepe, amelynek a fény is nagyon fontos szimbóluma. Már az ősi germánok is megünnepelték a téli napfordulókor, december 21-én a fény újjászületését. Ettől a naptól kezdve lesznek újra egyre hosszabbak a nappalok, és éled fel ismét a természet. A keresztény vallásokban Jézus („a világ fénye“) születését ünneplik, de más vallások (pl. a hinduizmus) is megünneplik a fény győzelmét a sötétség felett.

Amerikai X-mas

Az Egyesült Államokban a karácsony ünnepe („Christmas“ vagy röviden „X-mas“) elképzelhetetlen fények nélkül. Az amerikaiak rengeteg időt és pénzt áldoznak szikrázó és tündöklő karácsonyi dekorációkra. Színes fényfüzérekkel, minden elképzelhető változatban megjelenő, fantáziadús fényfigurákkal díszítik fel a házaikat és a kertjeiket. Bár december 24-én összegyűlik a család, de az igazi ünneplés december 25-én kezdődik. A gyermekekhez Santa Claus, a Mikulás érkezik rénszarvas húzta szánján. Becsúszik a kéményen keresztül és az ajándékokat a kandallóra felakasztott zoknikba teszi. Az elmúlt években különös hagyomány alakult ki az Egyesült Államokban, amely már Angliába és Európába is megérkezett: ez az „ugly christmas sweater“ („ronda karácsonyi pulóver“). Minél giccsesebb, őrültebb és színesebb egy pulóver, annál kedveltebb. Előszeretettel viselik ezeket a családi fotókon vagy akár a munkahelyükön is – ez Amerika.

Brazíliai Natal

A karácsony Brazíliában a nyári szünet idejére esik. A 35 °C-os melegben előfordulhat, hogy „Papai Noel“, a brazil Karácsonyapó piros fürdőnadrágban jetskizik a tengeren. Mivel Brazíliában alig van fenyőfa, a pálmafákat vagy a banáncserjéket öltöztetik karácsonyi díszbe. Számos szokást vettek át a német bevándorlóktól, például december 24-én történik az ajándékozás. A kiadós menü és az éjféli misén való részvétel szintén az ünnep része. Ezt követően kezdődik az igazi ünneplés, tűzijátékkal, hajnalig tartó tánccal és énekléssel. Másnap folytatódik az ünnep, a megmaradt ételek közös elfogyasztásával, rokonlátogatással vagy tengerparti sütögetéssel. Karácsony második napján a legtöbb brazilnak már újra dolgoznia kell.

Jönnek a koboldok

Brazíliától eltérően Svédországban különösen hosszú ideig tart az ünneplés. Ők már októberben beszerzik az első dekorációkat. Az adventi időszakban sok kis ünnepnapot tartanak, például december 13-án „Luca ünnepét“. Ezen a napon fehérbe öltözött lányok, a „fénykirálynők“ vonulnak fel a fejükön fénykoronával, hogy világosságot és örömöt hozzanak a sötét évszakba. December 23. a kiskarácsony estéje, ekkor végzik el az utolsó előkészületeket a legfontosabb ünnepnapra, a december 24-i szentestére. Az ünneplés december 24-én, legtöbbször pontban 15:00 órakor kezdődik. Ekkor egész Svédország a televízió előtt ül. 1960 óta ebben az időpontban „Donald kacsa“ (svédül: „Kalle Anka“) jelenik meg a képernyőn, amely klasszikus családi programot szinte senki sem hagyja ki. A kávé és sütemény, illetve az ünnepi vacsora („julbord“) után kerül sor az ajándékozásra. A gyermekek ajándékát három kis kobold: Tomtebisse, Tomte és Nisse hozza rénszarvasszánon, a gyermekek pedig - hogy jó kedvre derítsék őket - tejbekását készítenek nekik az ajtó elé. A hosszú téli szünet miatt az ünneplés gyakran rokonlátogatásokkal folytatódik. Január 6. a következő ünnepnap („trettondedag jul“, karácsony 13. napja), sok helyen január 13-án még egyszer ünnepelnek. Lebontják a karácsonyfát, majd kidobják az ablakon. Ennek az ünnepnek a neve „knut“, ez jelenti a karácsonyi időszak hivatalos befejezését Svédországban. A szokások gyakran családonként is különbözőek lehetnek, az előkészületekhez azonban minden megtalálható az ALDI üzleteiben.


Retekjászol Mexikóban

Röviddel karácsony előtt a mexikói Oaxaca városában különös jászolt és egyéb, retekből készült műalkotásokat csodálhatunk meg. Ezzel a több mint 100 éves hagyománnyal a zöldségtermesztésről emlékeznek meg.


Lengyelországban szenteste mindig eggyel több teríték kerül az asztalra. Ezzel egyrészt az elhunytakra emlékeznek, másrészt felkészülnek egy esetleges váratlan vendégre. Mivel a Jézuska a hagyomány szerint szamárháton érkezik, némi szénát is tesznek a karácsonyfa alá.


Azokból az időkből, amikor még hittek a boszorkányokban és a szellemekben, egy szokás máig fennmaradt Norvégiában: karácsonykor a norvégok gyakran még ma is elrejtik a házban a seprűt, annak megakadályozására, hogy a boszorkányok, alkalmas „jármű“ után kutatva, a házba tévedjenek és bajt hozzanak a lakókra.


Szintén egy boszorkány, azonban egy jó boszorkány tartja magát még mindig Olaszország egyes vidékein a Mikulással szemben. A legenda szerint Befana szenteste elszalasztotta a betlehemi csillagot. Ezért röpköd január 5-ről 6-ra virradó éjszaka a levegőben a kis Jézust keresve. Eközben a jó gyermekeknek ajándékot hoz, a rosszaknak pedig szenet.


A karácsonyt megelőző 13 éjszakán keresztül apró, gonosz trollok (jólasveinarok) jelennek meg. Úgy tartották, azért jönnek – minden éjszaka egy másik –, hogy csínytevéseket kövessenek el, manapság azonban már kisebb ajándékokat hoznak. A gyermekek ezért esténként kiteszik az ablak elé a cipőiket és izgatottan várják, hogy az egyik csintalan kópé reggelre beletesz valami kis apróságot. De jaj annak a gyermeknek, aki nem volt jó – ő csak egy szem krumplit fog találni a cipőjében.