A    B    C    D    E    F    G    H    I    J    K    L    M    N    O    P    Q    R    S    T    U    V    W    X    Y    Z    1-9

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok a legkülönfélébb funkciókra szolgálnak a szervezetben, és létfontosságúak. Néhány példa: kalcium, nátrium, foszfor, kálium, magnézium, vas, jód, fluor, szelén és cink.

vissza

Bio zárjegy

2001 óta létezik a nemzeti bio védjegy, amely az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszereket jelöli. Ahhoz, hogy a hatszögletű védjegyet viselhessék, a termelőknek és gyártóknak számos EU ökológiai rendeletnek kell megfelelniük. A védjeggyel ellátott termékeknek többek között ezeket a kikötéseket kell teljesíteniük.

vissza

Biológiai táplálkozás

A biológiai táplálkozás során kizárólag biológiai termesztésből származó élelmiszereket fogyasztanak. A „bio” fogalom a köznyelvben az ökológiai- vagy natúr táplálkozás szinonimájaként is használatos.

vissza

Cink

A cink egy nyomelem, és az emberi test számos anyagcsere-folyamatához szükséges. A cink fontos a növekedéshez, a bőr számára, az inzulintároláshoz és a fehérjeszintézishez, a hímivarsejtek termeléséhez, valamint az immunrendszer számára.

vissza

Ellenálló képesség

A kiegyensúlyozott táplálkozás segítségével célzottan növelheti szervezete ellenálló képességét. A vitaminok és nyomelemek, mint például a cink és a szelén erősítik az immunrendszert.

vissza

Ételallergia / étel-intolerancia

Ezzel írják le a bizonyos élelmiszerekkel vagy élelmiszeripari adalékanyagokkal szembeni intoleranciát. Az ételallergia tünetei rendkívül sokfélék lehetnek, a bőrelváltozásoktól és a levertségtől kezdve egészen a légszomjig terjedhetnek, illetve extrém esetekben akár életveszélyt is jelenthetnek. Allergia gyanúja esetén feltétlenül konzultáljon orvossal! 

vissza

Élelmiszercsoport

A táplálkozási piramis minden fontos táplálkozási alkotóelemét élelmiszercsoportokba foglalták össze. A táplálkozási piramis összesen hat élelmiszercsoportból áll, amelyek piramis alakban kerültek rendszerezésre.

vissza

Élelmiszer adalékanyagok

Az élelmiszer adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket az élelmiszerekhez adnak abból a célból, hogy bizonyos funkcióknak vagy hatásoknak megfeleljenek, például élelmiszerek színezéséhez, édesítéséhez vagy tartósításához. Az Európai Unióban minden élelmiszer adalékanyagot E-számokkal jelölnek. Ezeket fel kell tüntetni az összetevők között annak az élelmiszernek a csomagolásán, amelyekben használják őket. A leggyakoribb adalékanyagok az antioxidánsok, színezőanyagok, emulgeátrorok, zselésítő- és sűrítő anyagok, tartósítószerek és édesítőszerek.

vissza

Fehérjék / Proteinek

A fehérjék a legkülönfélébb feladatokat látják el szervezetünkben. Szükségesek például a sejtképződéshez, valamint az immunrendszer számára és az enzimek és hormonok termeléséhez is. A fehérjék az állati eredetű élelmiszerekben, például húsokban, halakban, szárnyasokban, tojásban és tejtermékekben, illetve olyan növényi eredetű táplálékokban, mint a hüvelyesekben, szójatermékekben, gabonamagokban és burgonyában fordulnak elő.

vissza

Folyadék / víz

A felnőtt emberek testének kb. 50 %-át víz alkotja, a csecsemők esetében ez kb. 70 %. A vízfogyasztás létfontosságú szükséglet: az emberek csupán 2-4 napig képesek víz nélkül életben maradni, a szilárd táplálékot akár 30 napig is képesek vagyunk nélkülözni. A víz különböző szerepeket tölt be, mint például anyagokat szállít, oldószerként működik, gondoskodik az állandó testhőmérséklet fenntartásáról, és az elfogyasztott táplálék megduzzasztásáról a belekben stb.

vissza

Glutén

A glutén egy fehérje, amely az olyan gabonafélékben fordul elő, mint a búza, rozs, zab, árpa, tönköly és még sok más. A glutén alkotórészei cöliákiát (gluténérzékenységet) okozhatnak, amely a bél nyálkahártyájának gyulladásos megbetegedése.

vissza

Ízfokozók

Az ízfokozók olyan anyagok, amelyek az élelmiszerek ízét és illatát intenzívebbé teszik. Vannak emberek, akik érzékenyen reagálnak a hozzáadott ízfokozókra. Egészségkárosító hatását azonban mindezidáig nem sikerült tudományos módon kimutatni.

vissza

Jód

A jód egy nyomelem, és sokféle szerepet tölt be az emberi szervezetben. Jódhoz a húsok, kagylók és rákok, tengeri moszat és csukamájolaj által juthatunk. 

vissza

Kalcium

A kalcium fontos a csontok és fogak számára, és többek között a tejben és a tejtermékekben fordul elő.

vissza

Kiegyensúlyozott táplálkozás

A kiegyensúlyozott táplálkozás a tápanyagok egészséges elosztását jelöli a táplálkozás során. A kiegyensúlyozott táplálkozás a tápanyagok táplálkozási piramisban elfoglalt arányain alapszik.

vissza

Lakto-vegetáriánusok

A lakto-vegetáriánusok nem fogyasztanak sem húst, halat, tenger gyümölcseit, sem pedig tojást. A joghurt, tejszín és más tejtermékek viszont helyet kapnak az étrendjükben. 

vissza

Laktóz-intolerancia

A laktózérzékeny emberek nem fogyaszthatnak tehéntejből készült termékeket, illetve csak olyan termékeket választhatnak, amelynek alacsony a tehéntej-tartalma. Sokan, akik érintettek a betegségben, a tehéntejből készült termékeket szójatermékekkel helyettesítik.

vissza

Magnézium

A magnézium hasznos az izmok számára, és az izomgörcsök megelőzésére is szolgál, például a banánban is található magnézium. 

vissza

Növényi zsírok

A növényi zsírok az állati eredetű zsiradékokkal szemben általában egészségesebbnek számítanak, mivel több telítetlen zsírsavat tartalmaznak, és koleszterinmentesek. Növényi zsírt tartalmaz az olívaolaj, kukoricacsíra-olaj, napraforgóolaj, repceolaj, olajos magvak valamint a szójabab. 

vissza

Nyomelemek

Nyomelemek alatt olyan anyagokat értünk, amelyek a testben rendkívül alacsony koncentrációban fordulnak elő, és amelyekből nagyon kis mennyiség fogyasztása szükséges. Ilyenek például a vas, cink és réz.

vissza

Ovo-lakto vegetáriánusok

A hús, hal és tenger gyümölcsei lekerülnek az étlapjukról. Tejet, tejterméket és tojást fogyasztanak. Az ovo-lakto-vegetáriánusok jelentik a vegetáriánusok legnagyobb csoportját.

Az ovo-vegetáriánusok lemondanak a húsról, halról és tenger gyümölcseiről, továbbá a tejről és tejtermékekről. Tojást viszont fogyasztanak. Ezt a táplálkozási formát gyakran egészségügyi okokból, például laktóz-intolerancia vagy laktózallergia miatt választják. 

vissza

Rostok

A rostok biztosítják a teltségérzetet, fokozzák az emésztést, és lassan emelik meg a vércukorszintet. Növényi eredetű élelmiszerekben, például teljes kiőrlésű termékekben, hüvelyesekben és burgonyában fordulnak elő. 

vissza

Szénhidrátok

A szénhidrátok szintén fontos energiaforrások az agy és az izmok számára. Többek között a kenyérfélékben, burgonyában, rizsben és tésztafélékben fordulnak elő. 

vissza

Tápanyagok

A tápanyagok különböző feladatokat látnak el az emberi testben. Megkülönböztetünk energiát adó tápanyagokat, azaz fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat, hatóanyagokat, azaz ásványi anyagokat és vitaminokat, valamint nyomelemeket és rostokat. 

vissza

Táplálkozási napló

Amennyiben felmerül az étel-intolerancia gyanúja, egy táplálkozási napló fontos ismeretekkel szolgálhat. Írja fel naponkénti bontásban, hogy milyen ételeket és italokat fogyasztott két héten belül! Jegyezze fel az időpontot, az adagok nagyságát, illetve az étkezés előtt vagy után végzet testmozgást (tehát: egy nagy adag saját készítésű bolognai spagetti egy óra úszást követően) és az esetleges panaszokat is! Minden apró nassolnivalót, bonbonokat, rágógumikat stb. úgyszintén tüntessen fel! 

vissza

Táplálkozási piramis

A táplálkozási piramis arról nyújt információt, hogy mely tápanyagok mekkora mennyiségben illenek a kiegyensúlyozott étrendbe. Mint minden piramisnál, az alap foglalja el a legnagyobb teret. Ez a táplálkozási piramis esetében is érvényes: az alsó szinteken lévő tápanyagokból nagyobb mennyiségeket kell bevinnünk, mint a csúcson lévőkből.

vissza

Telítetlen zsírsavak

Megkülönböztetünk telített, egyszeresen telítetlen, és többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ezek felépítésükben és hosszúságukban térnek el egymástól. Telített zsírsavak vannak például a vajban, tejszínben, húsban és szalámifélékben. A telítetlen zsírsavak – különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak – a szervezet számára rendkívül értékesek, hiszen kiegészítő biológiai hatással bírnak. Csökkentik a vér koleszterinszintjét.

vissza

Vas

A vas a vérképződés és a teljesítőképesség szempontjából játszik szerepet, és többek között a húsok és a teljes kiőrlésű termékek által juthatunk hozzá.

vissza

Vegán táplálkozás

A vegánok minden állati eredetű élelmiszert illetve terméket elhagynak: húst, halat, tojást és tejtermékeket. Ezen felül mézet sem fogyasztanak, illetve nem vásárolnak bőrből készült ruházatot vagy gyapjúpulóvert. 

vissza

Vegetáriánus táplálkozás

A vegetarianizmusnak a régmúltba visszanyúló történelme van. Első híres vegetáriánusként Pitagoraszt tartják számon, aki Kr.e. 570-510 körül élt. Számtalan különféle motiváció létezik a vegetarianizmushoz: egészségügyi, vallási vagy etikai okok, amelyek a környezetvédelemmel is összefüggésben állhatnak. Az egyéni okoktól és motivációtól függetlenül a vegetáriánusok legtöbbször mély meggyőződésük szerint járnak el. A vegetáriánusok négy csoportját különböztetjük meg: ovo-vegetáriánusok, lakto-vegetáriánusok, ovo-lakto-vegetáriánusok és vegánok.

vissza

Vércukor

Vércukornak nevezzük a glükóz koncentrációját a vérben. A glükóz gondoskodik arról, hogy szerveink mindig energiához jussanak. Tehát minél magasabb a vércukorszint, annál több energia áll rendelkezésre a test számára. Egy egészséges ember esetében az inzulin és glükagon nevű hormonok a vércukorszintet lehetőség szerint állandó szinten tartják (100 ml vérben 80 és 110 mg közötti értéken).

vissza

Vitaminok

13 különböző vitamin létezik, amely létfontosságú szerepet látnak el a testünkben. Hogy mennyire fontosak a vitaminok, már a nevükből is láthatjuk: a latin eredetű „vita” szó jelentése: élet. A gyümölcsök és zöldségek, illetve például a húsok, halak, teljes kiőrlésű termékek és olajos magvak tartalmaznak vitaminokat. 

vissza

Zsírok

A zsírok fontos energiaforrások. Megkülönböztetünk állati és növényi eredetű zsírokat: az állati eredetű zsírok többek között a vajban, húsokban, halakban, tejben és tejtermékekben fordulnak elő, míg a növényi eredetű zsírok például az olajokban, olívabogyóban, avokádóban és olajos magvakban.

vissza