Zöld és roppanós:

Az uborka

Az uborka származása nem állapítható meg egyértelműen: vagy a Himalája hegységből vagy az afrikai trópusokról sejtik. Az eddigi legrégebbi uborkamagokat Thaiföld és Burma határán találták és körülbelül 9.750 évesek. Egyiptomban és Indiában, valamint a rómaiaknál és a görögöknél is kedvelt konyhakerti növény volt az uborka. Közép-Európába a 16. és 17. század között érkezett és túlnyomórészt kolostorok kertjeiben került ültetésre. Vizelethajtó hatása miatt gyógynövényként is hasznosították. A szlávok lehettek az elsők, akik az uborkát befőzéssel és tejsavas erjesztéssel tartósították. Eredetileg nagyon keserű zöldségféle volt, és csak célzott válogatást követően vonták ki a keserű anyagokat a termesztés során. A januári, február eleji kiültetésű állomány a vetéstől számított 90–100 nap múltán kezd teremni. A terméseket akkor kell levágni, amikor azok elérték a fajtára jellemző nagyságot és küllemet. A túl korai szedéssel jelentős tömeget veszítünk, mert az uborkatermések gyarapodása 1–2 nap leforgása alatt is nagyon tetemes. Az üvegházi kígyó típusú uborkák héja sérülékeny, fonnyadásra is hajlamos. Értékesítésig alacsony (8 - 12 °C) hőmérsékleten tárolandók. Az uborkát semmi esetre se tároljuk túlságosan hűvös helyen vagy gyümölccsel együtt, mert nagyon gyorsan megromolhat! A kedvelt zöldség nálunk legtöbbször salátaként kerül az asztalra, az uborka azonban nagyon finom hideg levesként vagy smoothie-ként. Alacsony kalória- és magas víztartalma miatt kiválóan alkalmas arra, hogy segítségével megszabaduljunk néhány felesleges kilótól.

Tudta-e Ön?
Az uborka étrendi hatása nagyon kedvező. Nagy káliumtartalma folytán előmozdítja a veseműködést. C-vitamin-tartalma nem nagy, étkezésünkben mégis jelentős, mert gyakorta fogyasztjuk.*

*Forrás: www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch11s03.html