ALDI tápérték-lexikon

Szeretne tudatosabban odafigyelni táplálkozására, és érdeklik a termékeinken feltüntetett tápértékadatok? Számunkra fontos, hogy Ön helyesen értelmezze, és fel is tudja használni ezeket az adatokat. Ezért készítettük el az ALDI tápérték-lexikont, amelyben az összes ehhez kapcsolódó fogalmat összeállítottuk Önnek. 

A  B  C  D  E  F  G  H  I  J  K  L  M  N  O  P  Q  R  S  T  U  V  W  X  Y  Z  1-9

A napi tápanyagbevitel irányadó értékei

A napi tápanyagbevitel referenciaértékei az energia, zsír, telített zsírsavak, szénhidrátok, cukor, fehérje és só javasolt napi mennyiségeit határozzák meg. A napi beviteli érték nemtől, kortól és napi mozgásszinttől függően változó. Egy átlag felnőttre az alábbi adatok érvényesek:

Energia és tápanyagok Referancia beviteli érték
Energiatartalom (kJ/kcal) 8400/2000
Zsír (g) 70
amelyből telített zsírsavak (g) 20
Szénhidrátok (g) 260
amelyből cukrok (g) 90
Fehérje (g) 50
Só (g) 6

Forrás: VO (EU) 1169/2011

A lap tetejére

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagokat makroelemekre és mikroelemekre (nyomelemekre) oszthatjuk fel. A makroelemek közé tartoznak többek között a kalcium, a nátrium, a kálium és a magnézium, a nyomelemekhez pedig például a vas, a jód, a cink és a szelén.

Mivel az ásványi anyagok igen sokrétű szerepet töltenek be az emberi szervezetben, rendkívül fontos a megfelelő mennyiségben történő bevitelük. Az ásványi anyagok a test bizonyos anyagainak (csontok és fogak) alkotórészeként igen fontos munkát végeznek, számos enzim hatását segítik, de ízvivőként is funkcionálnak, és sok különböző élelmiszerben fordulnak elő más és más mennyiségben.

A lap tetejére

Ballasztanyagok

A „ballasztanyagok” (élelmi rostok) gyűjtőnév alatt a növényi élelmiszerek azon összetevőit értjük, amelyeket a gyomor-bél traktus emésztőenzimjei nem képesek lebontani.

Ezek majdnem emészthetetlen szénhidrátok, amelyek azonban semmiképpen nem értéktelenek, mert nagyban hozzájárulnak a megfelelő bélműködéshez.

Ballasztanyagok elsősorban a teljes értékű gabonákban, a gyümölcsökben, a hüvelyesekben, a burgonyában és más zöldségekben találhatók, és a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás fontos részét képezik.

A lap tetejére

Cukor

A cukor a szénhidrátok tápanyagcsoportjába tartozik. A „cukor” megnevezés alatt általában mono- és diszacharidokat értünk (pl. glükózt és fruktózt), amelyeket a szervezet gyorsan feldolgoz. A poliszacharidokkal (pl. keményítő) ellentétben gyorsan a vérbe kerülnek, és így rövid időn belül energiát szolgáltatnak.

A napi szükségleten felül a szervezetbe került cukrot testünk zsír formájában raktározza el.

A lap tetejére

Egyszeresen telítetlen zsírsavak

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak elsősorban a növényi zsírokban fordulnak elő. Az olajokban, például a repce- és olívaolajban igen magas az ilyen zsírsavak mennyisége. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírsavakhoz képest egészségesebb zsíroknak számítanak, mivel hozzájárulnak a normál koleszterinszint fenntartásához. Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozáshoz naponta kell fogyasztani telített és telítetlen zsírsavakat is.

A lap tetejére

Energia és energiaszükséglet

Az élelmiszerek alkotórészeinek lebontása során energia szabadul fel a testben, amely az emberi szervezet létfontosságú folyamatainak működését teszi lehetővé: izommunka, mozgás, anyagcsere és növekedés - egyik sem lenne lehetséges megfelelő energiabevitel nélkül. Az energia ennek megfelelően a test „munkaképességének” mértékegysége.

Az ember energiaszükséglete az alapanyagcseréből (= az az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy a test számára abszolút nyugalmi állapotban (alvás) 24 órán keresztül elegendő energiát biztosítson), a munkaanyagcseréből (= izommunka), a táplálékbevitelt követő hőtermelésből, valamint a növekedéshez, a várandós állapothoz és a szoptatáshoz szükséges mennyiségből tevődik össze.

A lap tetejére

Energiatartalom

Az élelmiszerek energiatartalmát alapvetően tápanyag-összetételük határozza meg. Az élelmiszerek energiatartalmát kilo joule-ban (kJ) vagy kilokalóriában (kcal) adjuk meg. Az energiatartalom úgy határozható meg, mint az az energiamennyiség, amelyet a szervezet az élelmiszert alkotó tápanyagok lebontásával nyer.

A lap tetejére

Fehérje (protein)

A fehérjék és alkotóelemeik (aminosavak és peptidek) az élelmiszerek fontos összetevői. Biztosítják a szervezet saját fehérjéinek felépítéséhez szükséges alkotórészeket, az úgynevezett esszenciális aminosavakat. Ezeket a szervezet nem képes saját maga előállítani. A fehérjék több más, fontos anyag, például a hormonok felépítésében is részt vesznek. Az élelmiszerek ízvivő anyagai, és az élelmiszerek elkészítésekor (főzés, sütés) keletkező illat-, íz- és színezőanyagok előidézői.

A fehérjékben gazdag élelmiszerek közé tartozik a tej és a tejtermékek, a tojás, a hús, a mogyorófélék és a hüvelyesek.

A lap tetejére

Kilokalória/kilojoule

A kilokalória (kcal) vagy kilojoule (kJ) az élelmiszerek energiatartalmának fizikai mértékegysége – lásd még az ”Energiatartalom” pontban. Az emberi táplálék három fő összetevője, a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok különböző mennyiségű kalóriát szállítanak. Így például egy gramm zsírból 9 kilokalória, míg egy gramm szénhidrátból, illetve fehérjéből 4-4 kilokalória keletkezik.

A lap tetejére

A só (konyhasó) a szervezet számos működési folyamatában vesz részt. Sok késztermékben nagy koncentrációban van jelen, a feldolgozatlan élelmiszerekben azonban csak csekélyebb mértékben.

A lap tetejére

Szénhidrátok

A szénhidrátok az alapvető tápanyagok közé tartoznak, amelyek aránya a teljes táplálkozáson belül igen nagy. A szervezet fontos energiaforrásai, és mono-, di-, valamint poliszacharidokra oszthatók fel (a szénhidrátokhoz tartozik minden cukorfajta, keményítő valamint ballasztanyag is). A szénhidrátok főként a gyümölcsökben, a burgonyában és a gabonatermékekben, mint például a kenyérben és a tésztafélékben fordulnak elő.

A lap tetejére

Tápérték

Szervezetünk működési folyamatainak fenntartásához kiegyensúlyozott tápanyagbevitelre van szükség. Ez függ a szervezet igényszintjétől, valamint a tápanyagok mennyiségétől és összetételétől.

Különféle tápanyagokat különböztetünk meg, ezek a szénhidrátok, a zsírok, a fehérjék, a vitaminok, az ásványi anyagok (makroelemek és nyomelemek), valamint a ballasztanyagok.

Mivel az élelmiszerek általában többféle anyagból állnak, azok összetétele, azaz az egyes tápanyagok aránya, határozza meg az adott élelmiszer tápértékét.

Az élelmiszerek minden alkotórésze az ember táplálkozását szolgálja. Létfontosságú energiát nyerünk belőlük, és egyben az élelmiszerek további tulajdonságait, például megjelenését, illatát, ízét és állagát is magukban hordozzák. Ezek a tulajdonságok határozzák meg az élvezeti értéket is.

A lap tetejére

Telített zsírsavak

Az állati eredetű zsírok, amelyek például a vajban és a kolbászban találhatók, nagyrészt telített zsírsavakból állnak. A növényi zsírok (növényi olajok és margarin) ezzel szemben nagyobbrészt telítetlen, esszenciális zsírsavakat tartalmaznak, amelyeket a szervezet maga nem képes előállítani. Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozáshoz naponta kell fogyasztani telített és telítetlen zsírsavakat is.

A lap tetejére

Többszörösen telítetlen zsírsavak

A többszörösen telítetlen zsírsavak elsősorban a növényi zsírok alkotórészei. Különösen az olajok, mint például a bogáncsolaj vagy a napraforgóolaj tartalmaz ilyen fajta zsírsavakat. Mivel az emberi szervezet nem képes többszörösen telítetlen zsírsavakat előállítani, ezeket a táplálékkal kell magunkhoz vennünk. Ugyanúgy, mint az egyszeresen telítetlen zsírsavak, ezek is hozzájárulnak a normál koleszterinszint fenntartásához. Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozáshoz naponta kell fogyasztani telített és telítetlen zsírsavakat is.

A lap tetejére

Vitaminok

A vitaminok létfontosságúak, és az emberi szervezet számos működési folyamatának fenntartásáért felelősek. Például nemcsak az immunrendszer normál működését segítik elő, hanem számos anyagcserefolyamat működésében is alapvető szerepet játszanak.

Megkülönböztetünk zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E és K) és vízben oldódó vitaminokat (B1, B2, B6, B12, C, niacin, pantoténsav, biotin és folsav), amelyek különböző mennyiségekben fordulnak elő az élelmiszerekben.

Egy kiegyensúlyozott étrend alapvető alkotóelemei a vitaminban gazdag élelmiszerek.

A lap tetejére

Zsírok

A táplálékban található zsírok olyan energiaellátók, amelyek jelentős szerepet játszanak az emberi táplálkozásban. Legfontosabb összetevőik a zsírsavak, amelyek lehetnek telítettek, egyszeresen telítetlenek és többszörösen telítetlenek.

A zsírok azonban ezzel egyidejűleg a zsírban oldódó vitaminok hordozóanyagai is, amelyek a szervezetben sok létfontosságú anyagcsere- és más folyamathoz szükségesek. A zsírok hordozzák ezen kívül azokat az illat- és aromaanyagokat is, amelyek az élelmiszerek élvezeti értékét adják.

A lap tetejére