Nincs felesleges falat

Mindenki tud az élelmiszer-pazarlás ellen tenni, hogy az étel a tányérba kerüljön, ne pedig a kukába. Aki helyesen tervez, tárol, adagol minden bizonnyal nem dob ételt a szemétbe.

Következőképpen tervezze meg bevásárlását:

  • már otthon írjon egy bevásárlólistát, hogy pontosan mire is lenne szüksége. Így elkerülheti, hogy olyat is a kosarába dobál, amire nincs szüksége. Tipp: használja az ALDI telefonos applikációt bevásárlólista generálásához, így nem fordulhat elő, hogy a szépen megírt bevásárlólista otthon marad a konyhaszekrényen.
  • ne menjen éhesen vásárolni és ne töltsön túl sok időt a boltban
  • tervezze meg, hogy mit fog enni a héten és írja össze a szükséges hozzávalókat
  • „Kettőt fizet, hármat vihet“ akciók ne befolyásolják

Tárolja élelmiszereit megfelelően!

Szinte minden élelmiszer fagyasztható, így hetekkel, hónapokkal megnövelhetjük az ételek tartósságát. Egy másik formája a tartósításnak a befőzés (pl.: lekvár, chutney, befőtt).
A különböző élelmiszereket más hőfokon kell tárolni, így mindennek megvan a maga helye a hűtőszekrényben is, a hűtőben lévő hőmérsékleteknek és páratartalomnak megfelelően. A legfelső polcokon van a legmelegebb, így ide a frissen készült ételeket tegyük. Az alsóbb polcok hűvösebbek, így ésszerű ide pakolni a tejtermékeket, joghurtot, túrót és pudingot. Halakat és a húsokat a hűtő aljára tegyük, ezt a területet a hűtőszekrény „déli sarkvidékeként” is emlegetik, hiszen itt gyűlik össze az összes hideg levegő.

A zöldségeket a zöldséges fiókban tároljuk, tojásokat és üdítőket az ajtóba tegyük. Töltse ki online játékunkat, hogy megtudja, Ön helyesen tárolja-e az élelmiszereket. A helyi gyümölcsök kedvelik a hűvösebbet, az egzotikusak jobban elviselik a hőt. A zöldségeket hűvös helyen tároljuk - kivétel a paradicsom, padlizsán, sütőtök és a burgonya.
A kenyeret és péksüteményt, hogy ropogós maradjon jól szellőző tasakokban érdemes tárolni.

Ne főzzünk túl nagy mennyiséget!

Érzés útján történő mennyiség meghatározása, általában sok maradékhoz vezet. 

Ezért tartsuk magunkat a recepthez, így elegendő például 50 gramm tészta, ha köretként tálaljuk, 
főételként körülbelül 100-150 grammot számoljunk. Rizs esetében köretként 50-70 grammot, főételként 100-120 grammot főzzünk. 
Ha mégis maradna étel, akkor a következő pontban felsorolunk néhány ötletet a hasznosításra.

Hasznosítsa hatékonyan élelmiszereit! Fogyjon el, ami megmaradt!

Miért dobná ki, ami még felhasználható? Legyen kreatív, és varázsolja újjá a hűtőben megbújó, de még ehető falatokat! Segítünk! Lássunk pár példát, mit, hogyan lehet belőlük megmenteni!

  • Zöldségmaradékból isteni szószokat, gyümölcsökből kompótot, száraz kenyérből pedig zsemlemorzsát készíthetünk
  • Ha nagy mennyiségű ételt készítünk, akár le is fagyaszthatunk belőle pár adagot. Az ételt semmiképp sem abban az edényben tegyük el, amelyben készítettük. Osszuk kisebb adagokra, lehetőleg minél laposabb edényekbe, ezzel elősegítve a lehűlést
  • Másnap is fogyasztható az előző napi otthon készített étel, ezért érdemes ételtároló dobozokban a hűtőbe tennünk

Komposztáljon otthon!

Még az élelmiszerek nagyon gondos felhasználása mellett is keletkezhetnek egy háztartásban bio hulladékok.

Nem feltétlenül csak a készétel maradékra gondolunk, már az ételkészítéskor is keletkeznek ilyen hulladékok pl.: burgonya héja.
Mivel a szerves hulladék igen hasznos hulladék, ezért mindenképpen megfelelő módon kell vele bánni. A biogáz üzemek áramot és hőt termelnek, üzemeltetésük olyan hulladékkal történik, melyet a zöld bio tartályba dobunk.

Ezen kívül a komposztálással a szerves anyagok visszajuthatnak a természetes körforgásba, elősegítve a fenntartható fejlődés megvalósítását. Otthoni komposztálással tápanyagban gazdag talajt érhetünk el, amely természetes trágyaként is alkalmazható.

Néhány egyszerű lépéssel gyorsan készíthet magának saját komposztálót az alábbi módon:

Legegyszerűbb, ha komposztálót készen vásárolunk kertészeti üzletekben vagy barkács áruházakban, de az ügyesebbek maguk is elkészíthetik.

A kertben lévő komposztgyűjtőnek mindig közvetlen kapcsolatban kell állnia a földdel. (A komposztálónak legyen teteje, aminek nem kell légmentesen zárnia, de fedje le, hogy csapadék ne folyjon bele, a nap pedig ne szárítsa ki.) A félárnyékos helyek a legideálisabbak, akár egy magasabb bokor vagy fa alá is tehetjük a komposztálónkat, így megvédjük az esőtől és az erős napfénytől is.

Jelöljük ki a komposztáló helyét, a talaj legyen felásva alatta. Ez lehetővé teszi ugyanis a férgek és más jótékony rovarok bejutását a kerti komposztba.

Az alsó réteg ideálisan ágakból és gallyakból készül, hogy jól szellőzőn. A komposzton a giliszták és más rovarok átrágják magukat, így egy fekete termőföldhöz hasonló nagyon hasznos anyagot kapunk.

A ládát fokozatosan töltsük fel, ne egyszerre pakoljuk tele, havonta egyszer-kétszer forgassuk át, és úgy nedvesítsük, hogy ne száradjon ki, de ne álljon benne a víz. 

Ha szeretné gyorsítani a komposztálási folyamatokat, akkor finomra vágjuk össze a nagyobb 
anyagokat.

A már kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színű és szagtalan. A kerti komposzttal megteremtjük a humuszban gazdag pázsitot a kertben. Ez növeli a növényekhez szükséges tápanyagokat és segíti megőrizni a nedvességet a talajban.