Fontos, hogy szabadon áramoljanak folyóink

Tudta, hogy ma már a világ 246 leghosszabb folyójának csupán egyharmadán nincsenek gátak? Több mint 60%-uk szabad áramlását ugyanis duzzasztógátak vagy vízerőművek akadályozzák, de a folyókról levágott mellékágak és holtágak is az élővilág pusztulásához vezethetnek. Összefogással azonban visszaállíthatjuk a folyók és vizesélőhelyek egészséges állapotát.

A szabályozatlan vízfolyásokról első ízben készült egy egész bolygóra kiterjedő elemzés – többek között a WWF részvételével –, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott, és javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására.

A Föld 1000 km-nél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, tehát csupán 21 folyó jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját – ennek első számú okai pedig a duzzasztógátak és vízerőművek jelenléte. A gátak nem csak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják. Jelenleg közel 60000 nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik.

Pedig a folyók és vízgyűjtőterületeik a természet és az emberiség éltető erői közé tartoznak. Az egészséges vízfolyások sok, elsősorban trópusi országban a népesség élelmiszer-ellátásában jutnak döntő szerephez, máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak megoldási lehetőségeket. Ma a gazdasági fejlesztések nyomása alatt számuk azonban folyamatosan csökken, ami a folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek szempontjából is súlyos következménnyel jár.

Európa folyói sem kivételek

Európában nincs 1000 km-nél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. A folyószabályozások miatt a 19-20. században nagyon sok mellékágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár ártér és holtág került az árvízvédelmi töltéseken kívülre. Ezek a leszűkült árterek is rendkívüli élőhelyeknek és fajoknak nyújtanak otthont, a lakosság ivóvízellátásához vízbázist biztosítanak, és pótolhatatlan lehetőséget nyújtanak a kikapcsolódásra.

Európa ökológiai szempontból legértékesebb vizesélőhelyei között tartjuk számon a Murát, a Drávát és a Dunát, valamint az őket övező ártéri területeket. A három folyó Ausztriát, Horvátországot, Szlovéniát, Szerbiát és Magyarországot felölelő szakaszait kiemelkedő jelentőségük miatt jogosan illethetjük az Európa Amazonasa névvel.

Ezen a területen él Európa egyik legnagyobb rétisas populációja, de előfordul itt a rendkívül ritka kis csér, a kihalás szélén lévő sima tok vagy a ritka fekete gólya. Minden évben vonuló madarak ezrei pihennek meg a három folyó partján vagy a mellettük lévő vizesélőhelyeken. A kiemelkedő természeti jelentőség és a nemzetközi elkötelezettség ellenére azonban a folyók menti élőhelyek az ökológiai állapot romlásával küzdenek, a veszélyeztetett fajok száma csökken mind a folyókban, mind azok árterein.

Újjáélesztett vízpartok és holtágak

Az Ó-Dráva holtág és a Dráva teljes szakasza a Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum szívében található, ami a tervek szerint hamarosan öt országra terjed ki. Civil szervezetek és állami intézmények fogtak össze azért, hogy a bioszféra-rezervátum a jövőben a természetközeli és természetbarát fejlesztések, a helyi gazdálkodási formák és a nemzetközi együttműködés mintaterülete legyen.

A Dráva bal partjának leghosszabb, több mint 10 km-es holtága a Barcs közelében lévő Ó-Dráva, amely olyan fajoknak nyújt otthont, mint a cigányréce, a törpegém és a szivárványos ökle. A holtág elégtelen vízellátása miatt azonban a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. Horvát és magyar összefogásban több éves előkészületek után olyan terepi munkákat végeztek el, melynek eredményeként az átlagos vízállás egy méterrel magasabb lesz a holtágban.

Képzeljünk el egy élő folyót mesés szigetekkel, természetes vízpartokkal, kavics- és homokzátonyokkal, vadregényes mellékágakkal, ősöreg fákban gazdag ártéri erdőkkel. A zavartalan körülmények gazdag madárvilágában a sekély vízben halakra leső fekete gólyák, a rovarok ezreit elkapó parti fecskék és a méltóságteljesen keringő rétisasok egyaránt megtalálhatók. A bioszféra-rezervátum egészséges természeti környezetében az emberek fenntartható életvitelére is lehetőség van a helyi erőforrásokra épülő gazdálkodással, melynek erős alapot ad a különböző országok népeinek változatos kultúrája.  Így ismét összeköthetjük a folyókat és vizesélőhelyeket az emberekkel.

A március 24-én induló „Óvjuk a természetet, használjunk kevesebb vizet!“ kampányunk a víz fontosságára hívja fel a figyelmet. Ennek keretében támogatjuk a WWF ezen projektének következő 3 éven át tartó biomonitoringját.