WWF együttműködés

A Dráva az egyik legváltozatosabb és legjobb ökológiai állapotú folyó Európában. Az egyre fogyatkozó érintetlen természetes élőhelyek egyik utolsó mentsvára, melyet az ártéri erdők, kavics és homokzátonyok, mellékágak és holtágak változatossága tesz egyedivé. A folyó és a part menti élőhelyek különleges és ritka fajoknak adnak otthont, mint a rétisas, a fekete gólya, a kis csér vagy a parti fecske.

Az Ó-Dráva vidék rehabilitációja a célja a WWF LIFE projektjének, melyet 2014-ben indítottak el.

Azzal, hogy biztosítja a jobb vízellátást a holtágban és változatosabbá teszi a holtág menti ártéri erdőt, a program hozzájárul az európai jelentőségű élőhely fennmaradásához. A magasabb vízszint kedvező feltételeket teremt a vízparti erdő számára, így javulhat a holtágban élő növény- és állatfajok élőhelyeinek állapota. A következő 3 évben támogatásunkkal a WWF elemzi a rehabilitáció eredményeit, hogy az értékes információk birtokában tovább segíthessék a vízi élővilág helyreállítását.

Az Ó-Dráva holtágról a projekt megvalósítása előtt nem volt biomonitoring felmérés. Néhány kiemelt fajról, vagy társulásról voltak esetenként adatok. Az Ó-Dráva LIFE projekt keretében nyílik lehetőség a folyamatos megfigyelésekre és adatgyűjtésre, melyet évi rendszerességgel publikálnak a kutatók. A tudományos jelentéseket a holtágról szóló összefoglaló kötetben tervezik elkészíteni a projekt végére. A megfigyelések további folytatása természetvédelmi szempontból kiemelten fontos, a projekt eredményességét is alátámasztja.

Az ALDI Magyarország jóvoltából a megfigyelések folytatódhatnak, a monitoring időtartama 3 év.

A tervezett biomintoringról részletesebben

• A halfauna felmérése és értékelése, kiemelve a Natura 2000 jelölő fajokat. Ehhez hasonlóan az első évben a hüllő és kétéltű monitoringot is érdemes elindítani. Ezeket a felméréseket évente ajánlott megismételni. Ezek jól jellemzik a vízi fauna változását, az évi rendszerességű felmérés azért szükséges, mert egy-egy szélsőséges időjárású és csapadékkal jellemző év vagy évszak változékonyságai nem zavarják meg az adatsort.
  
  
• A holtág gazdag szitakötő társulásokban, amiről a projekt előtt nem állt rendelkezésre adat, de a megfigyelésekből kiderült, hogy a változatos élőhelyi környezet kedvez a megjelenésüknek. A szitakötő fajok kötődnek a vízhez, de más tényezők is befolyásolják, hogy egy adott évben milyen gazdag a szitakötő fajok jelenléte.
  
  
• A hínárvegetáció nyomon követése, és a hínáros növénytársulások jól jellemzik a vízellátottságot, a vízáramlást és a hordalékviszonyok alakulását. Ezek különböző módon kötődnek a mederfenékhez, és jól lehet következtetni jelenlétükből, hogy milyen vízmozgás fordul elő a holtág különböző szakaszain.
  
  
• A madárfajok közül a fészkelő és a vonuló fajok felmérése természetvédelmi szempontból egyaránt értékes. Mindkét típus számára fontosak az Ó-Drávához hasonló élőhelyek. A vonuló madarak számára pihenő és táplálkozó helyek, a fészkelő fajok számára a táplálék mellett a háborítatlanság az, ami kiemelt jelentőséggel bír.
  
  
• A Natura 2000 élőhelyek és fajok számbavétele szintén fontos elem. Mód nyílik ezeknek az európai jelentőségű fajoknak és élőhelyeknek a vizsgálatára, mely az élőhely egészéről ad összképet.
  
  
• A felmérésekről készülő tudományos jelentéseken kívül a laikusoknak szóló beszámolókat és publikációkat jelentősen segíti, ha rendszeres adatok és megfigyelések állnak rendelkezésre az Ó-Dráva növény- és állatfajairól. Az együttműködés erre is lehetőséget ad.
  
  
• Szakmai szempontból fontos a holtág medrének felmérése is, aminek szükségességét és időzítését a biomonitoring adatai fogják megmutatni.

Gruber Tamás

Miért fontos az Ó-Dráva

A Dráva bal partjának leghosszabb holtága a Barcs közelében lévő Ó-Dráva, amely olyan fajoknak nyújt otthont, mint a cigányréce, a törpegém és a szivárványos ökle. A holtág elégtelen vízellátása miatt azonban a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. Horvát és magyar összefogásban több éve zajlanak az előkészültek, hogy ez a helyzet javuljon. A terepi munkák 2018 ősszel kezdődtek el, melynek eredményeként az átlagos vízállás egy méterrel magasabb lett a holtágban.

A holtág vízellátásának javítása a vízpartra járóknak is előnyére fog válni. Az Ó-Dráva népszerű horgászvíz: a magyar és a horvát oldalon is sok horgász jár a partjára, ennek az időtöltésnek pedig alapfeltétele a megfelelő vízmennyiség. A projekt keretében több új stég épült és sok leromlott állapotú stéget felszámoltak.

A helyi közvéleményt is megkérdezték az Ó-Dráváról, és az interjúkból kiderült, hogy a nagy kiterjedésű és nehezen megközelíthető holtágra a helyi lakosság nagyon büszke, tisztában van a vízparti környezet
egyediségével. A megkérdezettek java része támogatott minden olyan munkálatot, mely a vízellátást javítja, és arra számít, hogy a holtág nem fog feltöltődni, hanem megmarad változatos jellege, ami a természeti kincsek és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások megőrzésének biztosítéka.

WWF International