A mézelőméh

Földünket nagyjából 20 000 különböző méhfaj népesíti be. A mézelőméhek a méhek legismertebb alcsaládja.

A mézelőméhek a rovarok osztályába, a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. A mézelőméhek szocializált „államalkotó” állatok. Társadalmi szervezetben – úgynevezett államban – élnek méhanyával, melyet a köznyelvben királynőnek is hívnak, körülbelül 50 000 dolgozóval és 1 000 herével: ezeknek a különálló kasztoknak meghatározott feladatuk van az állam fenntartásában.
Az alcsalád tagja a házi méh, vagy másnéven nyugati mézelő méh (Apis mellifera L.), amely békés természete és magas mézhozama miatt mindig is kedvelt volt a méhészek körében.

Az anya

A méhkirálynő vagy anya az egyetlen „igazi nő” a családban. Egyedüli termékeny nőivarú egyedként az ő feladata a peterakás és az új család megalapítása.

Az anya egy megtermékenyített pete lerakását követő 16. napon kel ki az úgynevezett anyabölcsőből. Az első tájoló repüléseket követően jó idő esetén megkezdi a nászrepülését, amelynek során 10-20 herével párzik. Ennek a hímivarsejt-készletnek az anya egész életére, azaz a következő három-négy évre elegendőnek kell lennie. A párzást követően az anya megkezdi a peték lerakását.

A dolgozó (nőivarú méh)

A nőivarú méh – ismertebb nevén dolgozó – a megtermékenyített pete lerakását követő 21. napon kel ki. Felnevelése során máshogy táplálják, mint egy jövőbeni anyát, emiatt terméketlen marad. Élete első három hetét a fészekben tölti, az utolsó három hetét pedig a kaptáron kívül. Minden dolgozó, amely az anyával együtt telel át, a könnyebb munkának köszönhetően hosszabb ideig él – körülbelül hat hónapig. A méhek egy évéről szóló fejezetben részletesen is írunk erről.
A dolgozók életük során többféle feladatot is ellátnak:

• 1-3. nap: a sejtek tisztogatása a peterakáshoz (takarító méh)
• 4-11. nap: az álcák etetése (dajkaméh)
• 12-17. nap: viasztermelés, építés (építő méh)
• 18-20. nap: a kaptárbejáró őrzése (őrméh)
• 21. naptól kezdődően: nektár-, mézharmat-, virágpor- és vízgyűjtés (gyűjtő méh)

Ez a munkamegosztás a dolgozók életkorán alapul, méghozzá elképesztően okos „tervezéssel”. A méregmirigy például 18-22 napos kor körül éri el fejlettségének csúcsát, éppen akkor, amikor a dolgozó a kaptár bejáratát őrzi.

A here (hímivarú méh)

A herék a királynő által lerakott petékből kelnek ki a 24. napon. Életük emberi szemmel nézve inkább szomorúnak mondható, hiszen nászrepülés idején, a királynővel való párzást követően elpusztulnak. Rövid életük során, a kason belüli hőmérséklet fenntartásáért felelősek, és segítenek a táplálék őrzésében is.

Augusztustól a dolgozók megvonják a táplálékot a heréktől és kiűzik őket a kaptárból. Ezt a folyamatot nevezik hereűzésnek. Mivel télen nincs rájuk szükség, csak haszontalan fogyasztók lennének a hideg évszak során.