Rovarhotelek telepítése Sipos Gazdával

Idei vállalásaink közé tartozik, hogy szeretnénk a beporzók fontosságára felhívni a figyelmet. Logisztikai központunk területén már több éve működik a méhhotelünk, a Soproni Egyetem munkatársaival együttműködve. Ezt a kezdeményezést szeretnénk most további, másfajta rovarhotelek telepítésével folytatni szerte az országban. Sipos Gazda növényorvos és agrármérnök a partnerünk ebben az együttműködésben, további érdekességeket olvashat a projektről honlapunkon.

Sipos József növényorvos

Sipos József növényorvos vagyok. Hivatásomnak tekintem, hogy segítsem az embereket azáltal, hogy friss, ellenőrzött, vegyszermaradék-mentes, egészséges élelmiszerek és alapanyagok kerüljenek az asztalodra.

Növényorvosként, agrármérnökként olyan külföldi és hazai szakmai tapasztalatokra tettem szert, melyeket hazámban szeretnék kamatoztatni azáltal, hogy miképp védekezzünk közösen a károsítók ellen a kémiai módszerek mellett más lehetőségekkel is.

Fontosnak tartom a szakképzést, és az ismeretek átadását a jövő generációjának és leendő gyermekeimnek. Ennek megfelelően mind az Egyetemen, mind a Főiskolán óraadó tanárként is segítem a jövő szakembereinek képzését.

Az Alföld egyik nagy történelmi múltú városa, Hódmezővásárhely határában, szeretett Szüleim által vezetett családi gazdaság működtetésében is részt veszek.

Emellett gyakorlati ismereteimet felhasználva és ily módon együttműködve a tapasztalt Gazdákkal azon dolgozom, hogy a vetéstől a betakarításig olyan termékek kerüljenek az asztalodra – legyen szó zöldség, gyümölcs, vagy éppen gabonáról – melyek ne csak a mi, hanem gyermekeink egészségére is váljanak.

bővebben:
Egészségünk a növényeken át - Sipos Gazda

A projektről bővebben

Mik azok a beporzók?

A beporzók olyan állatok, amelyek elsősorban táplálkozásuk során virágról virágra szállítják a növények örökítőanyagát, a virágport, és ezzel biztosítják a szaporodásukat. A növények és állatok ilyen jellegű kapcsolata mintegy 150–200 millió évre tekint vissza. Mára csak Magyarországon a háziméh mellett több mint 700 méhfaj (ideértve a poszméheket, a mézelő méheket és a magányos méhfajtákat), valamint lepkék, darazsak, légyfélék, molyok, bogarak, összességében több ezer faj végzi ezt a munkát. A beporzók tevékenysége összességében a szárazföldi zárvatermő virágos növények 80 százalékát érinti.

Nélkülük nem lenne élelmiszer

Tehát a beporzók nélkülözhetetlenek mind a természet, mind az emberiség számára. Az Európai Uniót nézve a mérsékelt övi vadnövények és termesztett növények közel négyötöde függ valamilyen mértékben a rovarok beporzásától. Becslések szerint a beporzást végző rovarok éves hozzájárulása az európai mezőgazdasághoz mintegy 15 milliárd eurót tesz ki. A beporzók növelik az élelmiszerek mennyiségét, és javítják azok minőségét, illetve végső soron gondoskodnak az emberek élelmiszerellátásáról.

Veszélyben vannak!

Az emberi tevékenység nyomán azonban sajnos világszerte súlyos csapások érik a beporzókat. A rovarok száma általánosan csökken, olyannyira, hogy a rovarfajok több mint 40 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti. A legérintettebb rovarfajok a lepkék, molyok, méhek és bogarak. Eltűnésük beláthatatlan következményekkel járhat az egész földi ökoszisztémára, miközben a mezőgazdasági termelés is óriási veszélybe kerül. A pusztulás fő okai között szerepel az intenzív mezőgazdaság okozta élőhelyvesztés, illetve a növényvédőszerek és műtrágyák használata.

A Világgazdasági Fórum meglátása szerint a beporzók pusztulása ahhoz fog vezetni, hogy a növénytermesztés a tápanyagban gazdag növényekről (zöldség- és gyümölcsfélék, diófélék), amelyeknek kivétel nélkül beporzóra van szükségük, az energiadús, tápanyagban szegényebb alapterményekre (többek között rizs, kukorica, búza, szójabab és burgonya) fog átállni. 

Mit tehetünk?

A beporzók védelme összetett feladat, amely egyrész nemzetközi és helyi szintű összefogást, szabályozást és ellenőrzést igényel. Természetesen hétköznapi emberként, a közvetlen környezetünkben, kiskertjeinkben, a házunk közelében vagy akár a köztereken is tehetünk (és tennünk is kell) a hasznos rovarok túléléséért. Korábbi írásomban már foglalkoztam a méhcsalogató kert kialakításával (https://siposgazda.hu/blog/szaktanacsadas/tavaszi-zsongas-a-mehbarat-kertben), most a városok beporzókat segítő lehetőségekről szeretnék megosztani néhány gondolatot.

Őshonos társulásokból álló szigetek

Észak-Amerika és Nyugat-Európa városai ugyan előrébb járnak a beporzók vendégül látásában, de néhány éve Magyarországra is megérkezett a „városi méhlegelő” fogalma. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy kisebb-nagyobb, kevésbé frekventált városi zöldterületeket ritkábban vagy egyáltalán nem kaszálnak, vagy eleve olyan növényekkel vetik be, amelyek felváltva virágoznak, és tavasztól őszig folyamatos táplálékot kínálnak a beporzóknak. Ezek közelében, illetve több helyszínen méh- vagy rovarhoteleket is létesítenek, ezzel segítve az üregben fészkelő, magányosan élő méhek és egyéb rovarok szaporodását és áttelelését.

A hazai méhlegelőket vizsgáló kutatóknak még kevés idejük volt a tapasztalatszerzésre, de az már most látszik, hogy az egyéves fajokkal vetett virágfoltok helyett – amelyek csak a szezon második felében kínálnak táplálékot – inkább a minél több őshonos fajt tartalmazó magkeverékeket lenne érdemes használni, mert így önfenntartó élőhelyek jöhetnek létre. A jelenlegi ismeretek szerint a legjobb az lenne, ha a kiválasztott terület elzárt, kevésbé használt részein őshonos, lehetőleg évelő fajokat telepítenének, máshol pedig mozaikos kaszálást alkalmaznának.

A rovarhotelekkel kiegészített változatos élőhelyek táplálékforrást biztosítanak az igen jelentős munkát végző beporzóknak. Az pedig plusz adalék, hogy a magasan hagyott, évente csupán egy-három alkalommal kaszált területek a megfelelő vízgazdálkodást, a szárazság és aszály elleni ellenállóképességet is segítik: a magasabb növények nagyobb vízmennyiséget képesek megtartani a harmatképződésnek és a talajfelszín takarásának köszönhetően, ráadásul a biológiai sokféleség miatt a kedvező talajélet helyreállításában is fontos szerepet játszanak.

Együtt – Mindenkiért – ALDIVAL - Beporzókért!