Beporzók védelme | ALDI
Beporzó rovarok nélkül szegényebb lenne az asztalunk!
Napjainkban a méhek és más beporzó rovarok is veszélyben vannak. Pusztulásuknak több oka is van: ilyen például a környezetre ártalmas növényvédő szerek alkalmazása, élőhelyeik zsugorodása az emberi tevékenységek – pl. ipari és közúti fejlesztések – következtében, az időjárási szélsőségek negatív hatásai, valamint az elégetlen mennyiségű és gyenge minőségű táplálék. Ma már világosan látjuk, hogy ez a folyamat az egész emberiséget érinti. A beporzók gondoskodnak arról, hogy a virágokból gyümölcs legyen – enélkül pedig számos alapvető élelmiszerünk nem létezne. Az ALDI elkötelezett a beporzó rovarok védelme mellett: célja, hogy „szárnya alá vegye” a méheket és más beporzókat, és vásárlóival együtt aktívan hozzájáruljon védelmükhöz.
Kik azok a beporzók?
A beporzók olyan állatok, amelyek elsősorban táplálkozásuk során virágról virágra szállítják a növények örökítőanyagát, a virágport, és ezzel biztosítják a szaporodásukat. A növények és állatok ilyen jellegű kapcsolata mintegy 150–200 millió évre tekint vissza. Mára csak Magyarországon a háziméh mellett több mint 700 méhfaj (ideértve a poszméheket, a mézelő méheket és a magányos méhfajtákat), valamint lepkék, darazsak, légyfélék, molyok, bogarak, összességében több ezer faj végzi ezt a munkát. A beporzók tevékenysége összességében a szárazföldi zárvatermő virágos növények 80 százalékát érinti.
Nélkülük nem lenne élelmiszer
A beporzók nélkülözhetetlenek az élővilágunk számára. Az Európai Uniót nézve, a mérsékelt övi vadnövények és termesztett növények közel négyötöde függ valamilyen mértékben a rovarok beporzásától. Becslések szerint a beporzást végző rovarok éves hozzájárulása az európai mezőgazdasághoz mintegy 15 milliárd eurót tesz ki. A beporzók növelik az élelmiszerek mennyiségét, javítják azok minőségét, így gondoskodnak többek között az emberek élelmiszerellátásáról is.
Miért fontosak a különböző fajú beporzók?
A változó éghajlati körülmények miatt a beporzásban sokkal jobb, ha nem egyetlen fajra (háziméh) hagyatkozunk, hanem kihasználjuk a természet adta lehetőségeket, és a vad beporzók sokaságának segítségét.
Veszélyben vannak!
Az emberi tevékenység nyomán világszerte súlyosan negatív hatások érik a beporzókat. A rovarok száma általánosan csökkenő tendenciát mutat, olyannyira, hogy a rovarfajok több mint 40 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti. A legérintettebb rovarfajok a lepkék, molyok, méhek és bogarak. Eltűnésük beláthatatlan következményekkel járhat az egész földi ökoszisztémára, miközben a mezőgazdasági termelés is óriási veszélybe kerül. A pusztulás fő okai között szerepel az intenzív mezőgazdaság okozta élőhelyvesztés, illetve a növényvédőszerek és műtrágyák használata.
A méhekről bővebben
A mézelőméh
Földünket nagyjából 20 000 különböző méhfaj népesíti be. A mézelőméhek a méhek legismertebb alcsaládja.
A mézelőméhek a rovarok osztályába, a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. A mézelőméhek szocializált „államalkotó” állatok. Társadalmi szervezetben – úgynevezett államban – élnek méhanyával, melyet a köznyelvben királynőnek is hívnak, körülbelül 50 000 dolgozóval és 1 000 herével: ezeknek a különálló kasztoknak meghatározott feladatuk van az állam fenntartásában.
Az alcsalád tagja a házi méh, vagy másnéven nyugati mézelő méh (Apis mellifera L.), amely békés természete és magas mézhozama miatt mindig is kedvelt volt a méhészek körében.
A vadon élő méhek
Míg a házi méhet sokan ismerik, vadon élő testvéreiről, el szoktunk feledkezni. Pedig csak Magyarországon közel 700-750 méhfaj él, melyek bizonyos növényfélék beporzására specializálódtak.
A vadon élő méhektől nem kell félni! A legtöbbjüknek olyan puha a fullánkja, hogy azok az emberi bőrt nem szúrják át. A házi méhekkel ellentétben ezek a méhek sokszor nem alkotnak családokat sem. Minden állat „magánzó”, a saját életét éli. Ismerjük meg két faját:
A méz fajtái
Vegyük "szárnyaink alá" a méhecskéket együtt!
A kert, mint méhparadicsom
Könnyebb, mint gondolnánk! Néhány egyszerű fogással a méhek számára oázissá varázsolhatjuk a saját erkélyünket vagy kertünket is.
Gondoskodjunk a sokszínűségről!
A színes virágokat, a sokszínű kertet nem csak az emberek szeretik, a tarka virágok nektárja és virágpora sok méhfaj számára is igazi csemegét jelent. Minél színpompásabb a virágzat, minél több faj, fajta, változat virágzik lakóhelyünkön, annál több méhecske és más rovar talál élelmet a kertben vagy a teraszon. Természetesen az a legjobb, ha honos növényfajokat, fajtákat választunk.
Ültessünk méhbarát virágokat!
A sokszínűség mellett az is fontos, hogy megfelelő virágfajokat, fajtákat ültessük a kertbe. Az őszirózsák, harangvirágok, szegfűk vagy virágzó zöldfűszerek sok finom táplálékot biztosítanak a méhek számára.
Kerüljük a növényvédő szereket!
Igyekezzünk a kártevőket biológiai szerekkel vagy természetes ellenségeikkel sakkban tartani. Fontos, hogy kerüljük a kémiai-szintetikus növényvédőszerek használatát, ezek ugyanis óriási veszélyt jelentenek a méhekre. Az élelmiszerek esetében is keressük a permetszermentes biotermékeket!
Készítsünk búvóhelyet!
A vadon élő méhek nem kaptárban élnek. Segítsen nekik a fészekrakásban, a kertjében „vadon hagyott sarkokkal”, odvas fakérgekkel vagy rézsűvel! Akár miniatűr hotelt is készíthet, melyek jó fészkelő helyet biztosítanak a méheknek.
Vegyük "szárnyaink alá" a méhecskéket együtt!
Otthon is készíthetünk rovarhotelt, néhány egyszerű lépésben
Amire szükség lesz:
- farönk vagy fatörzs szelet
- fúró
- 2, 4, 6 és 8 mm-es fúrószál
- bambusz vagy nádköteg
- konzervdoboz
- csiszolópapír
Lépései:
- Fúrás: Különböző átmérőjű lyukak 2 és 8 mm között, néhány cm távolságra egymástól, kissé ferdén fúrva, hogy az esővíz ne folyjon be.
- Simítás: A bejáratok legyenek simák, mert a rovarok teste és szárnya érzékeny, könnyen megsérülhet.
- Töltés: Nádköteg konzervdobozban, vagy fakéreg, kisebb ágak dobozban. A változatos anyagok több rovarfajt vonzanak.
- Kihelyezés: Meleg, védett, de nem direkt napsütésnek kitett, déli fekvésű hely ideális, esőtől óvva.
Méhhotel Biatorbágyon
Az ALDI központban saját méhhotelt rendeztünk be, ahol 2016 tavaszától szárnyas „ALDI-dolgozók” ezrei köröznek szorgalmasan. Az otthonuk több méhkaptárból álló méhesház (méhhotel), saját méhészünk gondoskodik az itt élő méhcsaládokról. Legelőjük: a környező virágos rétek, erdők, parkok, közterületek.
Méhhotelünk 10 éves jubileuma alkalmából összegyűjtöttük 5 méhcsaládunk 10 évi munkáját:
- A begyűjtött nektár (7,5 tonna): Ennek a folyadéknak a súlya megegyezik egy kifejlett afrikai elefánt tömegével.
- A behordott virágpor (1,5 tonna): A lárvák felneveléséhez megmozgatott tiszta fehérje tömege megfelel egy átlagos személyautó (pl. egy VW Golf) súlyának, amit kizárólag a lábukon lévő apró kosárkákban hordtak össze, szemenként.
- A klímatizáláshoz használt víz (1500 liter): A kaptárak nyári hűtéséhez annyi vizet hordtak be és párologtattak el hajszálpontosan adagolva, ami elegendő 10 normál méretű fürdőkád csurig töltéséhez.
- A felépített viaszlép (50 négyzetméter): Ha évente és családonként csak 5 keretnyi új lép építésével számolunk, a méhek egy teljes, 50 négyzetméteres panellakás alapterületének megfelelő viaszfelületet húztak fel a semmiből, tökéletes hatszöges szerkezetben, milliméteres mérnöki pontossággal.
- A begyűjtött propolisz (25 kg): A repedések tömítéséhez és a sterilizáláshoz használt tiszta gyanta mennyisége felér egy ipari méretű szigetelőanyag-vödör tartalmával.
- A repülési távolság (375 millió kilométer): Ekkora mennyiségű méz előállításához a flotta együttesen egy Föld-Nap oda-vissza utat tett meg, plusz még rátett 75 millió kilométert.
- A levegőben töltött idő (18,7 millió munkaóra): A rovarok együttesen közel 19 millió órát (több mint 2100 évnyi folyamatos repülési időt) töltöttek a levegőben.
- A beporzott terület (2800 hektár): Egy átlagos, 3 km-es gyűjtési sugárral számolva az 5 család folyamatosan egy mintegy 2800 hektáros – vagyis közel 4000 futballpálya méretű – területet porzott be az áruházlánc környezetében.
- Az érintett virágok (10 milliárd darab): Ha az elmúlt évtizedben beporzott virágokat szorosan egymás mellé tennénk, a lánc ötször körbeérné a Földet az Egyenlítő mentén.
- A legyártott élőtömeg (1 tonna született méh): A királynők 10 millió lerakott petéjéből nagyságrendileg 1000 kg (1 tonna) élő, kifejlett rovar kelt ki.
- A fűtés kíméletlen ára (1 tonna elégetett méz): A biológiai túlélés legkegyetlenebb statisztikája a tél. Hogy a nagy térfogatú kaptárakban a telelőfürt maghőjét a fagyos hónapokban is 30 °C felett tartsák, az elmúlt 10 évben több mint 1000 kg tökéletes mézet égettek el tisztán fűtőanyagként. 1 tonna méz durván 350-370 m³ földgáz energiájának felel meg. Egy jól szigetelt átlagos családi házat 2 hónapig tudnánk fűteni ennyi gázból.
Rovarhotelek telepítése
A világ számos részén veszélyben vannak a méhek és más beporzók, például a pillangók. Rengeteg tényező áll e mögött, közéjük tartozik a nagyüzemi mezőgazdaság elterjedése, a természetes élőhelyek, például a vadvirágos rétek visszaszorulása vagy a klímaváltozás folyamata. Bár a beporzók kapcsán kevésbé gondolunk rá, valójában a városokban is sokat tehetünk értük.
Szeretnénk felhívni a figyelmet ezekre hasznos, nem támadékony rovarokra és arra, hogy milyen sokat tehetünk értük egyénileg kertjeinkben vagy városainkban, közösségeinkben is.
2023-ban kezdtünk rovarhoteleket telepíteni közterületeken és iskolákban. Ezt a kezdeményezést a következő években is folytattuk, további iskolai telepítésekkel. Sipos Gazda növényorvos és agrármérnök szakmai partnerként tartott interaktív előadásokat a gyerekeknek az ünnepélyes átadásokkor.
Bővebben itt olvashatsz róla.